Bors község


Nagyvárad megyei jogú város és a szomszédságában elhelyezkedő közigazgatási területi egységek, azaz Biharia (Bihar), Bors, Cetariu (Csatár), Nojorid (Nagyürögd), Osorhei (Vásárhely), Paleu (Hegyközpályi), Sanmartin (Váradszentmárton), Santandrei (Biharszentandrás) községek egyesülésével jött létre Nagyvárad Nagyvárosi Térsége. Ezáltal a kilenc alapító település, mely Románia nyugati határánál helyezkedik el, a tulajdonosok közgyűlésének 2005. május 9-ei határozatával létrehozta Romániában az első, jogi személyiséggel rendelkező közösségek közötti fejlesztési társulást, nagyvárosi térség formátumban. 2007. július 31-én, Girisu de Cris (Körösgyéres) csatlakozott a társuláshoz, megnövelve ezzel a tulajdonostársak számát tíz közigazgatási területi egységre. Utólag Toboliu (Vizesgyán) község levált Körösgyéresről, külön közigazgatási területi egységet hozva létre, mely ugyancsak tagja a társulásnak.

2010. június 2-ától Nagyvárad, Nagyvárosi Térség (ZMO) 12 tagot számlál: a tulajdonosok Közgyűlése (AGA) egyhangú szavazással jóváhagyta a társulás bővítését Ineu (Köröskisjenő) község teljes jogú tagként való bevonásával.

A társulás célja -- ahogyan ezt az alapító okiratokban meghatározták -- a térségi fellendülés ösztönzése és támogatása, valamint a térség polgárai jólétének, az életminőségnek folyamatos növelése. A Bors községről szóló első írásos dokumentumok a XII. századból származnak, a Bors törzs említésével, mely a jelenlegi község területén élt. A község történelmi fejlődésében több szakasz jegyezhető fel, mint például az az időszak, amikor a térség a Váradi Püspök egyházi területéhez tartozott (XIV. század) vagy amikor a települést teljesen lerombolták a török uralom idején. Egy jelentősebb fejlődés a XVI. század közepe táján következett be és utána pedig a XVIII. század végén, XIX. század elején, amikor több középületet építettek. Ezek között volt a Községi Néptanács régi székhelye. Bors község Bihar megye észak-nyugati részén helyezkedik el, az Észak-Nyugati Fejlesztési Régióban. A Nagyváradtól 12 km-re elhelyezkedő Bors község Románia és Magyarország közötti határtelepülés. A Nagyvárad, Nagyvárosi Térség keretén belül Bors község az észak-nyugati részen helyezkedik el, keleten Biharia (Bihar) községgel és Váraddal szomszédos, délen Szentandrás községgel, nyugaton Körösgyéres községgel és Magyarországgal, északon pedig Magyarországgal. Négy falu tartozik Bors község hatáskörébe: Bors (székhely), Santion (Biharszentjános), Santaul Mic (Kisszántó) és Santaul Mare (Nagyszántó). Demográfiai szempontból a legfejlettebb települések Bors és Biharszentjános falvak, melyeket nyomon követ az E60-as út. Bors község közúton és vasúton is megközelíthető. Biharszentjános és Bors falvak a DN1 (E60-as) országúton közelíthetők meg, mely összeköti Romániát Magyarországgal, mely Debrecen, Budapest, Bécs, Berlin, Párizs stb. felé vezet. Ugyanakkor egy alternatív útvonal a DJ 190, mely elősegíti az összeköttetést Bors község és Nagyvárad között. Kisszántó és Nagyszántó falvak megközelítése közutakon történik.

Annak ellenére, hogy nincs saját vasútállomása, Bors község Nagyváradig a 300-as vasútvonalon is megközelíthető: Bukarest – Brassó – Segesvár – Földvár – Kolozsvár – Nagyvárad.
  2010. július 1-jén, Bors község stabil lakossága 3.779 személy, 2,6%-kal több, mint az előző évben. Az utóbbi évek emelkedő demográfiai tendenciát mutattak. Egyébként a 2000-2010-es időszakban Bors község egyike volt azon településeknek Nagyvárad, Nagyvárosi Térségben, melynek legmagasabb volt az éves átlagnövekedési rátája a stabil lakosság tekintetében (+1,9%).  Sajnos azonban ebben a községben is jellemző az elöregedés.

Bors község a Nagyvárad, Nagyvárosi Térség azon települése, melynek a magyar etnikumhoz tartozó lakossága a legmagasabb arányú, őt követi Cetariu (Csatár) község (87,4%) és Bihar község (85,9%). Habár a Nagyvárad, Nagyvárosi Térség szintjén a lakosság többsége ortodox vallású, Bors községben a lakosság vallásos felekezetekhez való tartozása eltérő. Így, mivel a lakosság nagy része magyar, a községben a fő vallási felekezet a református (79,8%).
 A legtöbb aktív helyi vállalkozás  Bors községben a szolgáltatási szektorra és a kereskedelemre  fókuszál. Százalékos arányban ezeket követik az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban résztvevő aktív helyi vállalkozások. 2010-ben, Bihar megyében a munkanélküliség aránya 5,8% volt, ez elmaradt a regionális szinttől és az országos szinttől is. Egyébként, az utóbbi években a munkanélküliség aránya Bihar megyében jelentősen alacsonyabb volt, mint a regionális és különösen az országos értékek. A 2010-es év végén Bors községben 50 munkanélkülit jegyeztek, ez a Nagyvárad,

Nagyvárosi Térségben lévő munkanélküliek 1,15%-a. Az utolsó statisztikai adatoknak megfelelően ez a százalékos arány tovább csökkent.

 

További információk a községről:  http://www.pcbors.ro

Biharszentjános


Biharszentjános határában a Sebes-Körös mellett állott hajdan Keresztelő Szent János vitézeinek monostora, mely már 1190-ben említést kap. A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt, a falu melletti Klastrom-dombon pedig egy 11. századi település nyomait tárták fel. Jakó Zsigmond szerint a falu lakosságát a Hont-Pázmány nemzetség telepítette ide. A falu határában állott hajdan Mikcse község. A 14. század elején a leleszi monostor birtoka, 1387 körül pedig, a mikor már egyháza is említtetik, a váradi püspöké. A település Várad ostroma alkalmával pusztult el.

 

Kisszántó


Nevét már 1291–1294 között említette oklevél. 1304-ben Zamtou, 1398-ban Wrdugzantho, 1489-ben Kisszantho, 1808-ban Szántó (Kis-), 1851-ben Kis-Szántó néven írták. 1291–1294 között Ördögszántó. Kisszántó középkori története szorosan összefügg Nagyszántó történetével. A 14. század elején már, mint egyházas község szerepelt. Kis- és Nagyszántót hosszú ideig együtt említik, egyházilag is együvé tartoztak. Határában állott egykor Szeben falu is, mely 1732-ben már csak, mint puszta szerepelt.

Nagyszántó


Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Zamtou néven. Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt. 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos.

Belépés és regisztráció
A szerver áramfogyasztása:
361.6 W
A „Határon átnyúló kommunikáció kiépítése a Körös-Sárréten, valamint Bors térségében” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország és Románia társfinanszírozásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Proiectul intitulat „Îmbunătăţirea comunicării transfrontaliere între Körös-Sárrét (Ungaria) şi regiunea Borş (România)” este implementat prin Programul de Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013 (www.huro-cbc.eu) şi este finanțat de Uniunea Europeană prin Fondul European de Dezvoltare Regională, completat de co-finanțarea națională a celor două state membre participante în program, Ungaria si România.

Conținutul acestui material nu reflectă în mod necesar poziţia oficială a Uniunii Europene.