Kerékpáros túraútvonalak 2

KMNP Réhelyi Látogatóközpont – vasúti töltésen Dévaványára – földúton Körösladányba – vissza gáton és földúton KMNP Réhelyi Látogatóközpontba. Kerékpárkölcsönzés a Látogatóközpontban lehetséges.


Kerékpárkölcsönzés a Látogatóközpontban lehetséges.

 

A Körös–Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjából kiinduló második kerékpáros túraútvonal a tanösvény mentén halad egy ideig. Pontosan 7 állomás mellett kell elhaladni.  A kihelyezett információs táblák rövid ismertetőt adnak a mikroélőhelyek természeti értékeiről, felhívják a figyelmet az itteni látnivalókra. Először az elmocsarasodott csatorna és a mesterséges kistó élőhelyeit mutatják be, majd a szikes puszta jellemző állat- ésnövényfajaival ismerkedhet a látogató. Az előző helyen a gyakori vízi, vízparti élőlények kerülhetnek szem elé, mint pl. a kecskebéka, a különböző varangyfajok, a zöld levelibéka, az acsák, a szitakötők és a légi vadászok ismertebb képviselői, valamint a gém és a récefélék.  A sulyom, a nád, a gyékény pedig a nádi énekesek jellemző búvóhelye. A szikes pusztákon a tavasszal gyakori vadvizek költésre csábítják a bíbicet, a nagy godát, a piroslábú cankót, míg a szárazabb felszínek a mezei pacsirta fő élőhelyei.

 

A 4. állomásnál Európa legnagyobb testű madaráról, a túzokról olvashat az érdeklődő. Az itt található megfigyelőtorony rálátást biztosít a fokozottan védett túzoktelepre, ahol kora tavasszal megfigyelhetők a dürgő, nászruhás túzokkakasok.

 

Az újabb állomásnál a mezőgazdasági területek természetvédelmi szerepéről s az itt élő állat- és növényfajokról olvasható rövid összefoglaló. Kiemelt helyük van a szántóföldi kultúrák peremszegélyein található gyomnövényeknek (pipacs, ebszékfű, pipitér és szarkaláb) és a mezőgazdasági területeken táplálkozó apró rágcsálóknak, valamint az általuk idecsalt ragadozó madaraknak, melyek közül az ölyvek és vércsék láthatók leggyakrabban.

 

Innen az út a volt vasúti töltésen balra, Dévaványa felé halad tovább. Közben megtekinthetjük az ember által telepített fák és bokrok információs tábláját, ahol az akácról, a fűzről, a vadrózsáról és a fekete bodzáról olvashatunk bővebben.

 

Rövid kerekezés után bal kéz felől meglátjuk Borszeg hodályait. Innen rövidesen kövesút vezet tovább, s közben elhaladunk Csordajárás változatos vegetációjú szikes pusztája mellett.  A figyelmes szemlélő balra tekintve egy kiserdőt pillanthat meg, ahol az egyébként is előforduló, gyakori fajok mellett kék vércséket is láthatunk. Ez az út egy kereszteződésbe torkollik, ahol a túrázó a szemben lévő Ramóna vendéglőben elfogyaszthat egy üdítőt vagy megpihenhet egy rövid időre.

I

nnen az út a város egykori főútján, a Szeghalmi úton a Sziget nevű határrész felé halad. Ez a terület eszményi telelő-, dürgő- és élőhelye a túzokoknak. Szinte az év bármely szakaszában találkozhatunk itt velük. A közeli erdőben korábban szirti sas is fészkelt. A szárazabb periódusok kedveznek a ritka védett emlős, az ürge szaporodásának.

 

Károlyderék is kiemelt, kedvelt dürgőhelye a túzokoknak. Itt is gyakran megfigyelhetjük a dürgő kakasokat, amelyek násztáncuk közben hófehér, kinyíló rózsához hasonlítanak.

 

Pakac érintésével érkezünk Körösladányba a temető melletti úton. A településen keresztülhaladva Köröstarcsa irányában érjük el a Sebes-Körös hídját, ahol az itteni oldalon maradva letérünk a folyópart gátján jobbra.  Kellemes vízparti környezet vesz bennünket körül, ahol a békák különféle fajainak, a szárcsáknak, a vízityúkoknak, a vöcsköknek és a récéknek a jellegzetes hangjait hallhatjuk. Utunk során helyenként a szürke vagy a ritkább vörös gém egyes példányait rebbentjük fel. Időnként pedig nagy kócsagok is láthatók. Van, ahol kilátás nyílik a nyílt vízfelszínre, de a csendesebb szakaszokon már nádfüggöny takarja el előlünk a kilátást a folyóra. A nádas és a szegélyerdők jellemző, apró énekeseinek trillái kísérnek végig bennünket az ártéren (nádirigó, nádi poszáta fajok, nádi tücsökmadár), az erdők mélyéről és a körülöttük lévő bokrosokból pedig a fülemülék, a poszáták, a füzikék, a rigók éneke hallható.   Tavasszal, fészkelés idején gyakori a nádasok fölött a kakukk, amint tojásai számára megfelelő helyet keres a nádi énekesek fészkében. Hangja messziről elárulja, ugyanúgy, mint az alkonyatkor megszólaló bölömbikát. Szinte késő őszig látható a nádasok körül az imbolygó röptű barna rétihéja, amely az egyetlen nádasban költő, hazai ragadozó madárfajunk.

 

Körülbelül 3 km megtétele után jobbra kanyarodva jutunk el Körösladány határához (tábla jelzi), ahonnan visszakanyarodunk Dévaványa felé, majd a település felé vezető műútra térünk, s beérünk a városba.

 

Dévaványa történetéről, néphagyományairól legtöbbet a helyi Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény mesél az érdeklődőknek. Hétfő és vasárnap kivételével minden nap 13–17 óráig látogatható, más időpontban előzetes egyeztetés alapján. (Tel.: 06-66/485-040, Dévaványa, Széchenyi u. 8.) Végighaladva a főtéren, balra a postát, majd a Polgármesteri Hivatal épületeit tekinthetjük meg. A balra lévő utcában pedig az állami és az egyházi iskola található. A főtéren lévő parkban áll a világháborús emlékmű, s itt található a református és a katolikus templom is. Tovább haladva balra és jobbra üzletek, vendéglátóhelyek mellett visz az út, s elmegyünk a Ladányi Mihály Könyvtár mellett is. Rövidesen egy nagyobb útkereszteződéshez érve, balra, Kisújszállás irányába kell továbbmennünk. Néhány száz méter után, bal oldalon találjuk a Városi Strandfürdőt, s közvetlen szomszédságában a sportpályát, mellette pedig a MOL-benzinkutat. A strand május elsejétől van nyitva. Tiszta, feszített víztükrű medencéi felüdülést jelenthetnek a kerékpározásban megfáradt utazók számára.

 

A lazítás után Kisújszállás irányába haladunk tovább. Elhagyva a települést, 6 km megtétele után visszatérünk a Réhelyi Látogatóközpontba. A látogatóközpont programjairól az előző kerékpáros túraútvonal leírásában részletesebben is olvashatnak. (Tel.: 06-66/483-083 vagy 06-30/ 445-2409).  Ez a túraútvonal maximum 50 kilométer hosszúságú.

 

 

 

 

Belépés és regisztráció
A szerver áramfogyasztása:
292.8 W
A „Határon átnyúló kommunikáció kiépítése a Körös-Sárréten, valamint Bors térségében” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország és Románia társfinanszírozásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Proiectul intitulat „Îmbunătăţirea comunicării transfrontaliere între Körös-Sárrét (Ungaria) şi regiunea Borş (România)” este implementat prin Programul de Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013 (www.huro-cbc.eu) şi este finanțat de Uniunea Europeană prin Fondul European de Dezvoltare Regională, completat de co-finanțarea națională a celor două state membre participante în program, Ungaria si România.

Conținutul acestui material nu reflectă în mod necesar poziţia oficială a Uniunii Europene.