Füzesgyarmat


Füzesgyarmat Város a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el. Füzesgyarmat első okleveles említése 1219-re nyúlik vissza. Középkori településünk szinte teljesen a mezőgazdaságból - főleg állattenyésztésből élt. A XIX. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh), valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök, stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803-tól 1867-ig mezőváros volt, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsa és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek.Füzesgyarmat
 

Az I. és II. világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távírda, egészségház, új iskola, stb.). Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. 1975-re településünkön a három termelőszövetkezeti egyesülés miatt egy maradt, a Vörös Csillag termelőszövetkezet. A 13 ezer hektáron gazdálkodó tsz. országos jelentőségűvé vált és a sokrétű ágazatnak köszönhetően a legtöbb füzesgyarmatinak munkát adott. A háztáji gazdálkodás elterjedésének: főként a gyümölcsösöknek (meggy, alma) és a baromfitartásnak és sertéstenyésztésnek köszönhetően a helyi lakosság jelentős jövedelmekre tett szert.

A 80-as években a település alatt szénhidrogént találtak és ezután Füzesgyarmaton megkezdődött a földgáz- és kőolajkitermelés. Az akkori kőolajkutató és későbbiekben a Mol Rt. jelentős beruházásokat invesztált Füzesgyarmatra (ipari létesítmények: központi telephely, műhelyek létrehozása, szálloda építése és a főtér kialakítása) egészen a 90-es évek közepéig.

 

A rendszerváltást követően a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége jelentősen csökkent, mivel a termelőszövetkezet nem tudott az új kihívásoknak megfelelni, és darabjaira hullott. Sajnos ez az ágazat, országos válsága és a helyi lehetőségek rossz kihasználása miatt nem képes a lakosság nagy tömegeinek jövedelmet biztosítani. Ma az egykori füzesgyarmati földterület nagy része nem a helyi lakosok tulajdonában van, így a jelenlegi agrártámogatások sem a gyarmatiakhoz jutnak el. Sajnos a 90-es évek második felére a Mol Rt. kitermelése is visszaesett, ennek és a cég folyamatos struktúraátalakításának nyomán egyre csökken az itt foglalkoztatottak létszáma. A mezőgazdaság és a kőolajipar visszaszorulása miatt, 1996-97-re a munkanélküliség hatalmas méreteket öltött településünkön, az országos átlag többszörösére, tartósan 20% fölé nőtt. A 2001-es évtől viszont kedvező tendenciák jellemzik Füzesgyarmatot, főként a környező településekhez képest, új munkahelyek jöttek létre (Inda – Hungária, majd Kuka Robotics) és az idegenforgalom is fejlődésnek indult, az önkormányzati fürdőberuházásoknak és a település termálvizének gyógyvízzé nyilvánításának köszönhetően. Füzesgyarmat Város Önkormányzatának fejlesztési programjában rögzítette, hogy minden lehetséges eszközzel támogatni kell a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását, és lehetőséget kell biztosítani új befektetők számára elképzeléseik megvalósítására. Jelenleg a városban 261 vállalkozás működik.

A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS SEGÍTÉSE A FÜZESGYARMATI ÓVODÁBAN

Pikó Csaba - a Golden Pallet Kft. ügyvezetője - és Gergely Mária - a Promote CEE stratégiai vezetője - közös szervezésének eredményeként 2017. október 26-án könyvátadásra került sor a Füzesgyarmati Lurkófalva óvodában.




 


A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS SEGÍTÉSE A FÜZESGYARMATI ÓVODÁBAN

2017.11.17


Pikó Csaba - a Golden Pallet Kft. ügyvezetője - és Gergely Mária - a Promote CEE stratégiai vezetője - közös szervezésének eredményeként 2017. október 26-án könyvátadásra került sor a Füzesgyarmati Lurkófalva óvodában.

A Promote CEE alapítói nap, mint nap azon dolgoznak, hogy kedves, inspiráló és nevelő célzatú meséket készítsenek a csöppségeknek.

Az azonos cél hozta össze ezen a napon a szakembereket, amely eredményeként a Golden Pallet Kft. 172 db mesekönyvet vásárolt meg a szerzőktől és ajándékozott az óvoda lakói számára.

Az átadón Pikó Csaba ügyvezető elmondta, hogy nagy meglepetésére az EPAL (Európai Raklapgyártók Szövetsége) honlapján figyelt fel a „Nagy Faültetés” című könyvre. Cégük környezettudatos működtetése és a társadalmi felelősségvállalás - kiemelt célként van jelen munkájuk során. Ennek szellemében 2013-ban kötelezte el magát a cég az FSC (Forest Stewardship Counsil ®) nemzetközi szervezetének elvei mellett, az elsők között Magyarországon. Ezáltal teljes mértékben elhatárolódnak az illegális fakitermeléstől, a nagy természetvédelmi értékek elpusztításától, illetve a hagyományos és emberi jogok megsértésétől az erdészeti tevékenységek során.

A “Tibi tigris” sorozat első könyve témáját tekintve is teljesen azonos célokat fogalmaz meg, s érdekes az egybeesés, hiszen a szerzők és a raklapgyártó is Füzesgyarmathoz kötődik.

Az átadást Gergely Mária szervezte, s jelen voltak a könyv írói is, Tímár Mariann és Kálmánchey Anett is. A könyv a gyerekek nyelvén környezetvédelmi jó megoldásokat mutat be, vidám rajzokkal színesítve.  Az erdők és fák védelmével, a faültetés fontosságával foglalkozik. A faültés jó példa arra, hogy megmutassuk gyermekeinknek, hogy már kis törődéssel, egy apró cselekedettel is sokat tehetünk környezetünk védelméért.

Az óvoda vezetője Károlyi Zsigmondné Rózsika kiemelte, hogy az intézményben több mint tíz éve folyik a környezettudatos életmódra való felkészítés, melynek újabb kiváló eleme valósulhatott meg egy helyi vállalkozás és egy civil szervezet együttműködése által.

Tőkésné Gali Mónika

 



 

Belépés és regisztráció
A szerver áramfogyasztása:
212.8 W
A „Határon átnyúló kommunikáció kiépítése a Körös-Sárréten, valamint Bors térségében” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország és Románia társfinanszírozásával.

Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Proiectul intitulat „Îmbunătăţirea comunicării transfrontaliere între Körös-Sárrét (Ungaria) şi regiunea Borş (România)” este implementat prin Programul de Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013 (www.huro-cbc.eu) şi este finanțat de Uniunea Europeană prin Fondul European de Dezvoltare Regională, completat de co-finanțarea națională a celor două state membre participante în program, Ungaria si România.

Conținutul acestui material nu reflectă în mod necesar poziţia oficială a Uniunii Europene.